Beküldve:

Így írják a fiúk a felvételit

Nem vagyunk egyformák. Ez látszik a kinézetünkön, látszik a tanulási stílusunkon, s látszik a feladat megoldásának menetén. S nagyon látszik, ha egy fiú oldja meg a felvételit.Amikor felhívnak és a szülők nagy lelkesen elkezdik ecsetelni, hogy mik a tipikus hibák a gyereküknél, akkor általában 100%-ra meg tudom mondani, hogy fiú-e vagy lány.
Mert sajnos a fiúknál sokkal több olyan hiba van, ami általánosságban igaz rájuk. Természetesen mindig vannak kivételek.

“Így írják a fiúk a felvételit” bővebben

Oszd meg, ha tetszett:
Beküldve:

Min dől el a sikeres felvételi?

Most fogalmazódott meg bennem ez a gondolat, hogy leírom véleményem szerint, min dől el a felvételi, mitől lesz sikeres.

Sajnos, van egy rossz hírem azoknak, akik nem szeretik a matekot…. Mert szerintem ezen múlik a sikeres felvételi!!
A tapasztalatom és a statisztika is azt mutatja, hogy a magyar felvételin sokkal jobban teljesítenek a diákok, mint a matekon. Ennek több oka is van:

  • a magyart elsőnek írják
  • a magyarra jobban készülnek, s mivel több a befektetett energia, így jobban is sikerül
  • pozitívabban állnak hozzá, úgy érzik, ez jól fog sikerülni
  • könnyebben megoldhatónak gondolják 
Így az eredmény általában egy 40 pont körüli magyar felvételi lesz. A mi valljuk be, jó eredmény, hisz 80%-os teljesítményről beszélünk. 
Ezután jön a sorsfordító matek, a mindenki nagy “kedvence”. 
S ez sajnos nem szokott ugyanilyen eredménnyel zárulni, mert:
  • még jobban izgulnak a diákok, mert ez a matek
  • 2.-nak írják, így már az agyunk nem működik gőzerővel 
  • nem szeretik rész jön
  • kevésbé készültek rá, mert nem szeretik, úgysem fog menni, nem vagyok jó matekból, én nem ilyen suliba megyek… stb. kifogások miatt
  • negatívan állnak az egészhez, már a kifogásokból is látszik
  • nehezen megoldhatónak gondolják 
Pedig ha belegondolsz, ennek nem így kéne lennie. A matek is egy tantárgy,ugyanolyan, mint a magyar. A magyarnál és a mateknál is az eddigi tudásodat kérik számon. 
Így ha belegondolunk, ahogy sikerül a matekod, az fogja eldönteni, hogy hova is vesznek fel, mert nem csak te vagy egyedüli, aki meg tudja írni 40 pont körül a magyart, hanem még több tízezren. 
A diákjaimnak azt szoktam mondani, hogy egy 30 pontos matek, az már elegendő egy jobb suliba is. Tehát ezt a számot kell belőni célnak, MINIMUM! 
Nézzük is meg, hogyan érdemes gondolkodni:
  • szintén azt látom, hogy 1 feladat, az utolsó, nem szokott menni a diákok 90%-ának. Ami 6-7 pontot ér. Így elkönyvelhető, hogy ez a pont nem lesz meg, így már csak 43-44 pontról indulunk. 
  • Maradt 9 feladat, amiből össze kell szedned a 30 pontot. Így 75%-os teljesítményről beszélünk. Amibe, ha belevesszük, hogy már elfáradtál, akkor is bőven teljesíthető. 
  • Ez kb. 6-7 hibátlanul vagy 1 pontvesztéssel lévő feladatokból jön össze. Szerintem ez teljesíthető, mert a felvételi gyorstuning 1.0-t is úgy állítottam össze, hogy a leggyorsabban és a legkönnyebben megoldható feladatokat szedtem össze, amivel könnyű pontot szerezni. Ha csak ezeknek a pontjait nézem, 20-24 pontról beszélünk. S ehhez már csak pár pontot kell szerezni, hogy meglegyen a 30! 🙂 
Remélem így már nem is tűnik olyan vészesnek az egész. 
Még van időd csiszolni egy kicsit a matekodon, még van 2 hétvége a felvételiig. 
Kezdj neki minél előbb!
Sikeres felkészülést!
Tóth Eszter, Matekedző 
Oszd meg, ha tetszett:
Beküldve:

Egy rég elfeledett cimbora …

Mára egy rég elfeledett cimborával ismerkedünk meg újra, akivel alsóban találkozhattál, 3. osztályban. Valaki szerette, valaki nem, mert csak a gond volt vele, de nem is sejted, hogy a felvételinél milyen hasznodra lehet, pedig már nem nagyon használjuk az órákon.

Ő pedig nem más, mint a becslés.

Ha olyan tanárod volt, aki rengeteg feladatot adott, akkor rengeteget becsülhettél alsóban. Egy feladat akár összeadásról, vagy kivonásról volt szó, ez volt az első, amit meg kellett csinálni.
Sokszor láttam a diákoknál, hogy nem végezték el a becslést, hanem kiszámolták az eredményt, s nagyjából belőtték a becslést. Ez ha  belegondolunk több okból sem jó, mert

  • ez azt jelenti, hogy nem tanult meg becsülni. Nehéznek érezte,s a könnyebb utat választotta
  • kevesebbet számolt fejben, így valószínűleg a fejszámolása nem jó
  • nem tudta ellenőrizni a feladatot, ami az egésznek a lényege lett volna!
  • Nem tanulta meg, hogy mi is a becslés haszna, hogy miért is használjuk! 
Egy saját példát hozok, hogy én miért is szeretem alkalmazni a becslést a munkám során. 
Amikor épp nem tudok úgy koncentrálni munka közben, s a diák megkérdezi, hogy ez az eredmény jó, s nincs kedvem fejben kiszámolni, akkor gyorsan végzek egy becslést, hogy megnézzem, hogy közelít e az eredménye a becsléshez. Ezzel időt spórolok, s egyfajta bizalom is a diák felé, hogy biztos jól dolgozott, így csak ezzel a módszerrel ellenőrzöm le. 
Nézzünk pár példát:
123+256 = 
Becslés: 100+250= 350 kb. 350 körüli számot várunk.
1560-236= 
Becslés: 1500-200= 1300 körüli számot várunk. 
13*38=
10*40= 400 körüli eredményt várunk. 
Amint látszik, nem mindig követem a becslés szabályát, a kerekítést. Úgy kerekítek, hogy kényelmes legyen vele számolni, s könnyen el lehessen végezni fejben a műveletet. 
S hogy miért is hasznos ez számodra? Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy nem lesz időd ellenőrizni a felvételin, így a leggyorsabb módja annak, hogy mégis csekkold az eredményed, az a becslés! 
Túl sokszor láttam már irreális eredményeket,amik egy becsléssel le lehetett volna ellenőrizni, s így újra lehetett volna számolni, így nem lett volna pontvesztés. 
Úgyhogy BECSLÉSRE FEL! 
Oszd meg, ha tetszett:
Beküldve:

A ceruza nem a barátod

A felvételi felkészülés során az egyik nagy ellenséged lehet a ceruzád. Igen, sajnos jól olvastad, a ceruzád. Számos diák van, akik ceruzával dolgoznak a feladatok megoldása közben. Sőt még az iskolában is még a ceruzát használják matekórán, amit nem tartok jónak, mert középiskolában mindig tollal kell írni, így ideje elkezdeni átszokni a toll használatára.

Sok diákomnál tapasztalom, hogy nem úgy teljesít egy feladatot, mintha tollal oldaná meg. Hogy miért is van ez, itt összeszedtem pár dolgot:

Miért is jó ha ceruzát használunk?

  • mert tiszta, rendezett képet kapunk a feladatnál
  • olyan, mintha tökéletes lenne a feladat megoldásunk, nem látszik, hogy hibáztunk
  • ha hibázunk, akkor könnyedén kijavíthatjuk. 
Véleményem szerint, miért is rossz, ha ceruzát használunk?
  • azt mutatja, hogy mi mindig tökéletesen dolgozunk
  • nem lehet nyomon követni a fejlődést a feladatoknál
  • ha tanárhoz jársz, nem tud segíteni abban, hogy mit fejlesszél, mert nem látja, hogy hol szoktál hibázni, megakadni a gondolatmenetedben, ő csak azt látja, hogy megoldottad a feladatot. 
  • állandóan radírozunk, ha valamit elírunk, ahelyett, hogy gondolkodnánk, hogy egyáltalán mit írunk le
  • nem figyelünk oda, mert úgy is tudjuk, ha valamit elrontunk, kiradírozhatjuk
  • csak a tollal írt számítások számítanak a felvételin, pontosan azért, mert mi van ha valaki beleradírozna a felvételidbe, s kiradírozná az összes feladatodat. Hogyan bizonyítanád, hogy az nem te voltál? 
  • nem tanulnak meg a diákok tollal írni- ezt arra értem, hogy amikor oda kerül a sor a felvételire, akkor látszik meg a ceruza kártékony hatása, mert tiszta satírozás lesz az egész. 
  • A felvételin nincs arra idő, hogy átírd a megoldásaidat tollal, így mellőzni kell a ceruzát

Így a felkészülés alatt is át kell térni a toll használatára, s meg kell tanulni, hogy előbb gondolkozunk, s utána írunk. (Ez ugye bármikor hasznos 😉 ) 
Így, ha Te is azoknak a táborát erősíted még, akik ceruzával oldják meg a feladatokat, akkor kérlek sürgősen térj át a tollra! 
Természetesen vannak olyan feladatok/helyzetek, amiknél kifejezetten a ceruza használatát szoktam javasolni, mert így praktikusabb. DE, ez nem jelenti azt, hogy minden feladatot ceruzával oldunk meg, azoknál a feladatoknál válts át ceruzára, s ha kész vagy, ragadd meg újra a tolladat! 
Amiknél kifejezetten a ceruzát javaslom: a kombinatorikai feladatok és a szögszámításos feladatok. 

Oszd meg, ha tetszett: