Most hova is készülünk?

A mai nap egy érdekes dologra bukkantam tanítás közben.
Mivel a héten lesz a központi felvételi, így rengeteg feladatot oldottam meg a tanítványaimmal, köztük egy elég nehezet, amit 2005 januárjában volt. Mivel érettségire is készülünk egy másik tanítványommal, Barbival, így vele is oldottunk meg egy feladatot, s a következőre bukkantam!

Most az lenne a kérdésem, hogy végül is kinek készült ez a feladat?
Úgy gondolom, a tapasztalatokból, hogy ez a 8. osztályosoknak nehéz megoldani, míg egy érettségi előtt álló. könnyen megoldja a feladatot.
Így a következő merült fel bennem:
A 8. -osoknak adtak olyan feladatot, ami már érettségi szintű, így kevesen tudják megoldani, s elbátortalanítja őket, vagy az érettségiseknek adtak olyan feladatot, ami 8.-os szintű, tehát a tudásukat ennyire lenézik?
Lusták voltak a készítők?
Még egy észrevétel: a központi felvételi 2005 januári volt, s az érettségi 2009 májusi. S ha jól számolok, akik ezt a központit írták, ugyanez a feladat volt az érettségijükben  🙂
Ha valaki ebben az időpontokban írta a feladatokat, várnám az észrevételét, ha ki tudja deríteni, hogyan sikerültek a feladatok. Nagyon érdekes lenne megvizsgálni, kinek hogy ment ez a feladat.
Szép napot: Eszter

 

Oszd meg, ha tetszett:

“Most hova is készülünk?” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Ez a feladat nem érettségi szintű. A központi felvételiben mindazonáltal sajnos megszokott, hogy az utolsó néhány feladat közül néhány elég teljesíthetetlenre sikerül. Emellett pedig ott van a 45 perces időkeret is, ami nevetségesen kevés. A nyolcadikosok tehát nincsenek könnyű helyzetben, mindenesetre a központi felvételin nem a feladatsor teljes hibátlan megoldása a feladat, mivel 45 perc alatt (jól) ez nem igazán teljesíthető, főleg nem egy nyolcadikosnak.
    Ebben a feladatban a józan paraszti észre van szükség. Ha 16 ezer az ötödrész akkor ebből egy nyolcadikos azonnal megmondja, hogy mennyi a teljes jutalom. A többi szövegértés. Az arányok nem változnak = marad az 1:3:4. Az arányos feladatok standard megoldási módját pedig egyszerűen be kell gyakorolni illetve gyakoroltatni a tanárnak (magántanárnak) már aki ismeri ezt. 1+3+4=8, tehát 1/8 3/8 és 4/8 arányban kell szétosztani a teljes jutalmat.
    Érettségin ez a feladat minden érettségizőnek jutalom 12 pont kell, hogy legyen, egy nyolcadikosnak pedig, aki eleget gyakorolt, készült, tudja, hogy a szöveget mindig el kell olvasni figyelmesen, nem kapkod, tud gondolkodni, tudja az arányos feladatok standard megoldási módját, ez a feladat nem szabad, hogy problémát jelentsen. Hozzá kell tenni persze, hogy ha ez hatodik feladat és szerencsétlen megoldott már ötöt előtte, akkor a felvételiből hátralévő max 5-10 percben, fáradtan stresszesen nem biztos, hogy marad erre energiája.

    Központi felvételi esetén vannak súlyos mellélövések, például a 2010 január 23. 10. feladata elég durvára sikerült, különös tekintettel a szövegére.

    Ez az én véleményem.

    1. Köszönöm a véleményed. Sajnos a tapasztalataim beszélnek, hogy nem értik meg a kisdiákok a logikáját a feladatnak! Hiába tudja az arányosítást, nem tudják értelmezni a szöveget, s összezavarodnak, s rástresszelnek. A teljes összeg kiszámítása még könnyen megy, de sajnos a maradék 16.000 Ft-ot nem tudják rendesen szétosztani.
      Remélem másoknak jobbak a tapasztalatai ezzel a feladattal kapcsolatban.

      Amit írt feladat, tényleg nem egy jó feladat, szintén nehezen oldják meg a diákok…

      Eszter

    2. A maradék 16000 része az egésznek. Amint megvan az egész ezzel már nem kell foglalkozni, hanem az egészet kell újraosztani 1/8 3/8 4/8 arányban. A 16000 információ ahhoz, hogy az egészet meg tudják határozni.

    3. Sajnos, ezt tévesen tudja, a felosztott részhez, hozzá kell adni a 16.000 Ft arányos részét. Első felosztásban kapott az Andi 8000 Ft-ot és még hosszá kell adni a 16.000 Ft 1/8-adát, ami 2000 Ft, így Andi 10.000 Ft-ot kapott, és így tovább a többi embernél is.

      Eszter

    1. Úgy gondolom, nézőpont kérdése 🙂

      S a középiskolában számos anyag van, amire ha nem is az életben, de a diplomához szükség van. S azt MÉG nem tanítják általános iskolában… Aki nem akar továbbtanulni, annak feleslegesek lehetnek a tanultak.

      Szép egyenletrendezés 🙂

      Eszter

    2. Hát tanárnő én igazán nem akarok vitatkozni de feleslegesen el van bonyolítva a gondolatmenet. Ha 16000 az ötöd rész, akkor 80000 az egész. Ezt 1/8 3/8 4/8 arányban felosztva 10000 30000 és 40000 jön ki pontosan úgy, mint a megoldásban.
      Az Ön megoldása nem hibás, csak felesleges lépések vannak benne. Így biztos nem fogja tudni megoldani egy nyolcadikos. Ön ugyanis (Andi esetén) először veszi a 80000 tizedét, majd hozzáadja a 16000 nyolcadát, így kap 10000-et, ez rendben van. Viszont ez egyenértékű azzal, mintha a 80000-nek venné a nyolcadát. Ki lehet próbálni általánosságban is x-szel: x/10+(x/5)/8=x/10+x/40=4x/40+x/40=5x/40=x/8, ahol x a teljes összeg, az első kifejezés második tagjában az x/5 jelenti a teljes összeg ötödét azaz a 16000-et jelen esetben, ennek kell venni a nyolcadát.
      Szóval a lényeg az, hogy felesleges elkülöníteni a 16000-et a 80000-től, mondom még egyszer (amit elméletileg rosszul tudok sajnos :)) a 16000 azért van ilyen formában megnevezve, hogy legyen információja a feladat megoldójának arról, hogy a teljes összeg ötöd része mennyi, hogy így ki tudja számítani a teljes összeget. Attól, hogy a 16000-et nem osztják ki a teljes szétosztandó összeg nem lesz sem több sem kevesebb. Az arányok változnak, mégpedig 1/8 3/8 4/8-ra, biztosítva ezzel az egyes tagok közötti arányok változatlanságát.
      Ha van még kérdés szívesen válaszolok.

    3. Köszönöm. 🙂 Néha tényleg túlbonyolítom a dolgokat. De hát ezért vagyunk mások 🙂 Ahány ház, annyi szokás. 🙂

      Köszönöm még egyszer a gondolatmenetet: Eszter

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.